Az egyednek, (jelen esetben nyúlnak :-)) van fenotípusa és genotípusa. A fenotípus a külső tulajdonságot jelenti, ahogy kinéz a nyulunk, színgenetikáról lévén szó, jelen esetben a fenotípus alatt azt értem, hogy milyen színű az állatom! A genotípus a gének összességét jelenti, amely meghatározza a fenotípust! Tehát a génhelyeken ülő gének határozzák meg az egyed kinézetét! Ezért tudom megjósolni az utódok lehetséges színét a szülők genetikája alapján!

Minden génhelyen két allél található és ez a két allél határozza meg a génhely tulajdonságát! Az allélek lehetnek dominánsak vagy magyarul uralkodó allélek, ilyenkor mindenképpen kifejeződik a hatásuk vagy lehetnek recesszívek vagy magyarul elnyomott allélek, ilyenkor csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha másik ugyanolyan recesszív allél mellé kerülnek a génhelyen! Ha a recesszív allél mellé domináns kerül, akkor természetesen a domináns hatása fog érvényesülni és a fenotípus csak a domináns allélnek megfelelő kinézetet adja vissza! Ilyenkor nem tudhatjuk, hogy nincs-e a domináns allél mellett recesszív allél! Viszont ha két recesszív allél kerül egymás mellé, akkor a fenotípusból egyértelműen meghatározhatom a genotípust, hiszen ilyenkor egyértelmű, hogy mind a két génhelyen ugyanaz a recesszív allél foglal helyet!

A nyulak alapszíneit 5 génhelyen előforduló 16 allél határozza meg! Ez óriási genetikai variációra ad lehetőséget! Természetesen az öt fő génen kívül még további módosító gén is létezik a nyulak színöröklődésében, amelyek módosíthatják az adott színt, sokszor csak árnyalatnyi különbséget okozva (vörösséget okozó gén, feketeséget befolyásoló gén) de sokszor lényegi változásokat is előidézhetnek (tarkaságot okozó gének, ezüstözöttséget okozó gén)!

Egyenlőre csak az alapszíneket meghatározó öt fő génnel szeretnék foglalkozni, hiszen ezeknek a géneknek az ismerete a színek nagy részét lefedi és elégséges! Az angol elnevezést és jelölést fogom követni a leírásomnál! Logikusnak és könnyen levezethetőnek találom a jelöléseit és ezáltal könnyebben megjegyezhetőnek, mint a régebbi német vagy magyar jelöléseket!

Az öt fő gént az ABC betűi szerint nevezték el! Tehát A, B, C, D és E génhelyen lévő allélokról lesz szó! Az allélok jelölése a génhelynek megfelelő kis és nagy betűkkel, esetleg a betűk melletti indexben lévő egyéb betűkkel történik! (A leírásomban az indexben lévő betűket egyszerűen csak az alap betű mellé fogom írni, mert így könnyebben szerkeszthető.)

Az A gén vagy agouti angolul:

Ez a gén a szőrszálak egy vagy többszínűségét határozza meg! Az A génhelyen található allélhelyekre ( ugye mindig csak kettő allél lehet egy génhelyen a valóságban) három variáció közül lehet választani!

A allél: azt jelenti, hogy a szőrszálak több színűek, ha megnézek egy szőrszálat közelről, akkor sávozottságot látok rajta. A vadas színnél az alap sötét, a közepe sárga és a vége megint sötét. A legjobb példa egyébként ide a vadas színű nyúl! Viszont azt tudni kell még erről az allélról, hogy a vadas rajzolatot is ez okozza, tehát a nyúl hasa, a farka alsó része fehér.

at allél: itt a t index a tan angol kifejezésre utal, ami magyarul a vidra rajzolatot fejezi ki. Ez azt jelenti, hogy a szőrszálak egyszínűek, de a vadas rajzolat jelen van, tehát a has és a farok alsó része például fehér vidra színnél vagy vörös például a csereknél! A lényeg, hogy a jellegzetes rajzolat jól látható!

a allél: az abszolút recesszív allél, azt jelenti, hogy a nyúl egyszínű! A szőrszálon nem lehet sávozottságot felfedezni és aguti vagy vidra rajzolat sincs a nyúlon. Jó példa erre egy egyszínű fekete nyúl!

Akkor most lássuk a variációkat!

AA vagy Aat vagy Aa : ez háromféle genotípusú nyúl, hiszen az öröklődésben később szerepet kaphatnak majd a recesszív allélek is, viszont ami a fenotípust illeti, mind a három megegyező fenotípusú, hiszen az aguti gén a domináns, nem engedi érvényre jutni a többit!

atat vagy ata: mindkét esetben vidra rajzolatot kapunk, de még itt is kétféle genotípus létezik.

aa: egyszínű a nyuszink és egyértelmű, hogy mi a genotípus, a legrecesszívebb allélnél mindig csak egy variáció lehet!

A B gén vagy black (fekete) angolul:

Itt csak kétféle allél van! Egy domináns és egy recesszív!

B allél: fekete színt okoz

b allél: barna színt okoz, amit nevezünk csokinak vagy havannának is!

Tehát:

BB vagy Bb: fekete szín

bb: csoki vagy havanna szín okozója! Tehát láthatjuk, hogy a havanna színű nyuszik ezen a génhelyen recesszívek! Az öröklődést ezért jó belekalkulálni a tervezett párosításokba!

A C gén vagy colour (szín) angolul:

A legnagyobb variabilitás ezen a génhelyen fordul elő, ami az allélek számát illeti! Öt allél közül választhatunk a megengedett két helyünkre!

C allél: a színek teljes megjelenését jelenti.

cchd allél: a chd index az angol chinchilla dark kifejezésre utal, magyarul nevezzük csak csincsillának! Ez az allél, ha kifejezésre tud jutni, akkor eltünteti a sárga pigmentanyagot a szőrszálakból! A legjobb példa rá a csincsilla színű nyúl! (Magyarázat közben ezt az allélt szoktam csincsilla génnek hívni!)

cchl allél: a chl index az angol chinchilla light kifejezésre utal, tovább világosodnak a pigmentek. Ezt az allélt szoktam sziámi génnek nevezni, hisz a legjobb példa rá a sziámi színű nyúl! ( A nyulaim közül Artur rá az élő példa! :-))

cch alél: a ch index a himalája elnevezésből származik, itt tovább fakulnak a pigmentek! Olyannyira, hogy ha ez az allél kifejeződhet, akkor már a szem is elveszti a pigmentanyagait, tehát megjelenik a piros szemű nyúl! Az a kevés festékanyag ami még megtalálható hőérzékeny, tehát ott tud kifejeződni, ahol hidegebb a tetshőmérséklete a nyulunknak, tehát az orron, füleken, lábvégeken, farkon. A himalája színű nyúlnál fejeződik ki ez az allél! (A nyulaim közül Boomert lehet megnézni! :-))

c allél: az abszolút recesszív gén! Ha ez a gén kifejezésre juthat, akkor minden pigment eltűnik a nyúlból! Akkor kapunk piros szemű fehér nyulat! Ez a gén még egy érdekességet okoz! Az öt gén mindegyike hat egymásra, befolyásolják és módosítják egymás hatását, a génhelyeken lévő recesszív vagy domináns alléloktól függően! Viszont, ha piros szemű fehér nyulat látok és nem ismerem a felmenőit és az utódait, amiből pontosan meghatározhatnám a genotípusát, akkor nem tudom megállapítani, hogy a többi génhelyen milyen géneket, milyen allélokat örökíthet! Míg a legtöbb esetben ez egész jól meghatározható, ha ránézek egy nyúlra! Tehát egy piros szemű fehér nyúlnál ezt tudom csak leírni alapból: _ _ cc_ _ (A vonalak itt az A, B, D és E génhelyet jelölik, amit nem lehet a fenotípus alapján megállapítani! Természetesen ettől függetlenül még léteznek és örökíti is ezeket az öröklődés szabályainak megfelelően, csak ez felmenők ismerete nélkül zsákba macska lesz! Természetesen az sem segít, ha az összes ismert felmenő piros szemű fehér! :-))

Akkor most jöjjenek a variációk:

CC vagy Ccchd vagy Ccchl vagy Ccch vagy Cc: természetesen minden variáció azt jelenti, hogy a nyuszink minden pigmentje megvan és kifejeződhet!

cchdcchd vagy cchdcchl vagy cchdch vagy cchdc: a csincsilla hatás fog kifejeződni

cchlcchl: ez egy kivételes kombináció, itt a két chinchilla light allél egy sötét árnyalatú színt, a seal-t fogja eredményezni! (Ne keverjük a steel-el, ami az E génhelynek köszönhető!)

cchlcch vagy cchlc: a sziámi hatás érvényesül!

cchcch vagy cchc: himalája színű lesz a nyulunk!

cc: már az előbb is bemutatott piros szemű fehér színű lesz a nyulunk.

A D génhely vagy dilute (hígítani) angolul:

Szerencsére ez sem egy bonyolult génhely, mert itt is csak két allél fordulhat elő! Természetesen receszív és domináns formában!

D allél: a pigmentszemcsék normál sűrűségben helyezkednek el.

d allél: a pigmentszemcsék ritkábbak, kevesebb található belőlük, ezért a színek megváltoznak! Gyakorlatilag a fekete hígulásával a kék színt kapjuk, tehát ezt az allélt egyszerűen csak a kék variációkért felelős allélnak is nevezhetjük! Ebből látszik, hogy a kék szín is recesszív szín, tehát csak dupla allélal tud kifejeződni! A legjobb példa erre a kék színű nyúl!

A variációk:

DD vagy Dd: normál sűrűségű pigmentszemcsék, tehát magyarul nem kék színű nyúl vagy nem kék variáns!

dd: a kék szín érvényesülni fog! Ilyen gén található a kék, kék csincsilla, kék thüringiai, kék vadas(opál), krém színű nyulakban és még számtalan színváltozatban, csak a leggyakoribbakat akartam megemlíteni!

Az E génhely vagy extension (kiterjedés) angolul:

Négy variáció közül lehet választanunk ennél a génhelynél és itt nem az E allél lesz a legdominánsabb allél, ahogy ezt eddig megszokhattuk az eddigi logika szerint! Ez a gén a fekete kiterjedést befolyásolja!

Es allél: a steel angol kifejezésre utal az s index, ez az allél a vadas színezetet befolyásolja! A szőrszálon belül futó sárga színű sávozottságot vékonyítja el, több fekete festékanyag termelődik, ezáltal sötétebb árnyalatú lesz a nyúl! A magyar elnevezése ennek a színnek a vasderes! A tenyészetemben Lara ilyen színű!

E allél: normál mennyiségű fekete festékanyag termelődik.

ej allél: a japántarkaságot okozó allél, ez azt jelenti, hogy a fekete pigmentszemcséket foltokba rendezi a nyúlon. Tehát nem egy szőrszálon belül változik a mennyisége, hanem egyenetlenül osztja el a nyúlon! Ahová sok jut, ott fekete lesz a nyúl, ahová kevés, ott vörös. Az igazán jó eloszlású, szabályos japán tarka színezetű nyulat nagyon nehéz tenyészteni!

e allél: csökkent mennyiségű fekete pigment termelődik, a fekete elszíneződés csak meghatározott rajzolatban jelentkezik! Legjobb példa erre a thüringiai színű nyúl!

A variációknál a steel gén itt is okoz meglepetést! Íme:

EsEs vagy Ese vagy Esej: egyszínű fekete lesz a nyúl, a festékanyag túlzott termelődése folytán!

EsE: stell vagy vasderes színű lesz a nyúl, az E allél nem hagyja teljesen érvényesülni az Es allélt!

EE vagy Eej vagy Ee:  normál fekete kiterjedés

ejej vagy eje: japántarka rajzolat

ee: csökkent kiterjedésű fekete pigment termelődik. Ilyen gén van például a thüringiai, narancs, frosty, krém színű nyulaknál! (Ezt thüringiai génnek szeretem nevezni.)

A rovat még folytatódni fog azzal, hogy ezek a gének hogyan hatnak egymásra, milyen színű nyulat alakítanak ki a különböző genotípusok! Addig is a Nyulaim rovaton belül meg lehet tekinteni a Képtárat, ahol a fényképek mellett fel vannak tüntetve a színre jellemző genotípusok! Kellemes böngészést kívánok!